Út a pokolba - Lélekfoszlányok

Kilencedik lépés  Nem tétovázott és nem gondolkodott, amikor leparkolt a kocsival a ház elé. Tudta, hogy akkor meggondolja magát és inkább visszamegy New York-ba, olyan gyorsan, ahogy lehet. Csak látni akarta, hogy Lexivel minden rendben. Az az sms, amit küldött semennyire sem nyugtatta meg, főleg miután megtudta, mi történt Machidiel-el. Becsapta maga után a kocsiajtót és a bejárat felé indult. A kint cigarettázó, idősebb védelmezők közül többen felismerték és odaköszöntek vagy bólintottak neki. Ám senki sem állította meg. Amikor belépett a házba egyszerre érzett örömöt és fájdalmat. A felesége szerette ezt a házat és a lányait sokszor hozta ide, és ő is ide menekült a szerelme és a lánya halála után. A boldog pillanatok keveredtek a gyásza keserű képeivel.  Miután az egyik fiatal védelmezőtől megtudta, hogy a tanács megmaradt tagjai a konyhában ülnek, arra vette az irányt. Először szó nélkül megállt a küszöbön és tudta, nem is akar beljebb lépni. Végignézett a megmaradt, megöregedett