Halloween vs. Mindenszentek - avagy vita az ünnepek körül!

Sziasztok olvasók! 

Mint tudjátok nem nagyon szoktam olyan bejegyzéseket megosztani, ami nem a történeteimhez kapcsolódik. Most mégis úgy érzem ki kell írnom magamból a véleményem.
Szerintem a kezdő képet látva rájöttük miről is lesz szó :D 

Biztos mindenki találkozott már azzal, hogy mit is kellene ünnepelnünk/ nem ünnepelnünk Magyarországon. A Halloween-re főleg ugranak az emberek, mert hogy mi Mindenszenteket ünneplünk és ez magyar ünnep, elvesztjük az identitásunkat, ha más nép ünnepét vesszük át és a többi... 

A legalapvetőbb tévedés, hogy a kettő nem egy és ugyanaz, sőt nem is egy napom van. 

Halloween Október 31. (vagyis mindenszentek előestéje)
Mindenszentek (ami mellesleg katolikus ünnep nem magyar...) November 1. 

Én úgy gondolom semmi baj azzal, ha valaki mind a kettőt tartja. Mindegyik teljesen mást ünnepel, más hagyományhoz kötődik. 

Egy kis történet mindegyikről, hogy jobban lássunk :) 

Halloween

A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományaival összemosódni. A pogány kelta hagyományok közt szerepelt az őszi samhain ünnep, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely október 31. éjszakájára esett, és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette.
Úgy hitték, hogy ezen az éjszakán az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék vándorlásukat. A kereszténység elterjedésével később Halloweennek nevezett pogány kelta ünnep napjának éjszakája jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták úgy hitték, hogy a napisten Crom Cruachekkor a halál és a sötétség istenének fogságába kerül. Október 31-én, az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, akik különböző formákban jelentek meg: rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetőn, a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény- és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.
Az emberek állatbőröket vettek magukra és Crom Cruach bálványisten tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az ősi ünnep, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat.

Halloween jelképei

A belsejében mécsessel világító töklámpás lett az idők folyamán a Halloween legfontosabb kelléke, illetve tradicionális szimbóluma. A faragott sütőtök először az aratási idényhez kapcsolódott, jóval azelőtt, hogy a Halloween jelképévé vált volna az Egyesült Államokban. A kivájt töklámpás angol elnevezése „Jack O'Lantern”, azaz „Lámpás Jack”.

A töklámpás legendája  

Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O'Lantern nevű részeges kovácsról kapta. A legenda szerint egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki. A legenda sok egyéb változata is létezik az angolszász nyelvterületen, köztük Fukar Jack (Stingy Jack) története is, az öreg részeges kovácsról, aki szeretett mindenkit megtréfálni, de egyszer eladta a lelkét az ördögnek...
Ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög, ezért a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, míg az megígértette vele, hogy ha leengedi a fáról, cserébe gondoskodik róla, hogy Jack (aki életében sok rosszat tett) ne kerüljön a pokolba. Jack ekkor megengedte hogy lemásszon a fáról az ördög - aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, amit nyugtalan lelkének szánt. Az izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa) belsejébe tette világító lámpásnak, s azóta lelke ennek a takarmányrépa-lámpácskának a fényénél keresi megnyugvását.
A legenda egy másik ismert változata szerint amikor az ördög el akarta vinni a pokolba a részeges kovácsot, Jack csele az volt, hogy meggyőzte az ördögöt, hogy változtassa magát pénzérmévé, mellyel fizetheti az italukat a kocsmában. Az ördög úgy is tett, Jack azonban a pénzt zsebre tette egy ezüst kereszt mellé, mely megakadályozta, hogy az ördög visszaváltozzon eredeti alakjába.
Az ír néphagyományt követő Amerikában a legendában eredetileg szereplő takarmányrépát a narancssárga színű, Amerikában őshonos, látványosabb, könnyen vigyorgósra kivájható sütőtök növény váltotta fel.

A kelták úgy tartották, hogy ezen a napon a tér és idő szabályai érvényüket vesztik. 

Az egyik magyarázat szerint azok a lelkek, akik az elmúlt év során veszítették el testüket (értsd: meghaltak), ezen a napon visszatérnek, hogy új testet találjanak maguknak, s ebben új életet kezdjenek. Az élők viszont nem szeretnék, hogy szellemek költözzenek beléjük, ezért ezen az éjszakán mindent megtesznek a szellemek távoltartása érdekében. Így aztán otthonaikban kioltották a tüzet, hogy a szellemeknek ne legyen kedvük behatolni a hideg, sötét házakba, ők maguk pedig kísérteties ruhákat öltöttek magukra, és nagy zajjal parádéztak föl és alá, hogy ezzel elijesszék a testekre vadászó lelkeket. Egy másik magyarázat szerint a tüzeket azért oltották ki, hogy majd a közös tűzből - a druidák Usinachban égő tüzéből - újragyújtsák őket. Egy harmadik változat a nyilvános tűzrakást az emberáldozattal hozza kapcsolatba. E szerint ilyenkor vetették máglyára azokat, akiket - feltevésük szerint - már megszálltak a szellemek. A Halloweennek van egy szélesebb kultúrkört érintő értelmezése is. Ez pedig a boszorkányhithez kapcsolódik. A boszorkánysághoz ugyanis hozzátartoznak a nagy beavató szertartások, a boszorkányszombatok intézménye. Ebből az eseményből évente négyet tartottak meg, minden évszakban egyet-egyet. Egyet Gyertyaszentelő idején, egyet májusban (ez volt a Walpurgis-éj), augusztusban tartották Lammas szertartását, végül pedig Halloweent. Szóval elég katyvaszos nap ez: keverednek benne kelta, germán pogány elemek, ott bujkál benne egy kis római komponens is (a rómaiak a keltáktól átvették ezt a napot, kétségtelen, hogy már emberáldozattól mentesen), és végül ott a katolikus hagyomány.
Még nagyon sokat lehetne írni erről a hagyományról, de akkor több oldalra rúgna a bejegyzés :) Úgy hiszem ezekből értjük az alapokat.

Mindenszentek /Halottak napja

A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel.
Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppéIV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.
Nem tévesztendő össze a halottak napjával, egyháztanilag a szenvedő Egyház (latinul ecclesia patiens) ünnepével, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként. Később a bencés renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának)  is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A Mindenszentek ünnepe a katolikus keresztény egyház saját ünnepe, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel is, amelyet azonban már az ókereszténység korában krisztianizáltak.
A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep Mindenszentek ünnepeként élt tovább.
Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél", a "mindenki keresztjénél" elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra.

Nos, most már talán kicsit jobban átlátjuk ezeket az ünnepeket. Teljesen más kultúrkörből származnak, vagyis teljesen máshogy állnak a világhoz és a halottakhoz.

Én nem hiszem hogy kevésbé lennénk magyarok ha a tartjuk a Halloweent. Azon kívül, hogy mindenkinek joga van olyan ünnepet tartani, amilyet akar, legyen az bármilyen nemzetiségű, csak felvilágosítás képpen Amerikában is tartanak a keresztények Mindenszentet.

A Mindenszentek Katolikus ünnep és nem magyar!

Nem hiszem, hogy attól mi rosszabbak vagyunk, hogy átveszünk egy olyan ünnepet, ami a boldogságról és a tényleges ünnepről szól. A mi ténylegesen magyar ünnepeink mind szomorúak, arról meg nem Amerika tehet, hogy a saját, vidám ünnepeinket (locsolkodás, farsang, stb.) elvesznek a köztudatból. Arról csak Mi tehetünk. Mi nem ápoljuk ezeket a hagyományokat.

Amikor valaki azzal jön, hogy milyen az, hogy valaki tartja a Halloween-t elmegy bulizni és másnaposan megy temetőt látogatni... Nos, kezdjük ott hogy Amerikában nem erről szól ez az ünnep. Ott gyerekek (ismétlem GYEREKEK) járják az utcákat beöltözve. Ott az egy este a gyerekeknek, fiataloknek hogy szórakozzanak és jól érezzék magukat. Amúgy is régen milyen jó családépítő program lehetett. Anyuka varja a jelmezt, apuka a gyerekekkel tököt farag. Együtt vannak és jól érzik magukat. Tény a mostani fiatalok nagyon rész az alkohollal is összekapcsolja, de aki Halloween-kor iszik, minden bulin iszik.

Amikor nálunk a gimiben volt Halloween-buli nem az ivásról szólt. Hanem arról, hogy a barátnőimmel, barátokkal felkerekedtünk és nekiálltunk jelmezt keresni vagy a régi ruháinkból összerakni egyet, hogy őrült dolgokat rajzoltunk az arcunkra, hogy úgy kisminkeltük magunkat, hogy sírtunk a nevetéstől. EGYÜTT VOLTUNK ÉS NEVETTÜNK. Jól éreztük magunkat és ez a lényeg, ez az ünnep most már erről szól.

És ha olyanok vagyunk (mert valaki nem ünnepli a Mindenszentet, amihez joga van) másnap kimentünk a temetőbe és gyertyát gyújtottunk. Csakhogy szerintem ezt nem csak egy nap kellene megtennünk. Minden nap emlékszünk azokra akik elmentek, hiszen szerettük őket.

A következő ami felidegesít ebben a vitában, hogy a Halloween csak bevételi forrásnak tekintik az üzletek és a pénzről szól. Kedveseim a Mindenszentek nem ugyanerről szól?! Gyertyát veszünk, virágot veszünk, koszorút veszünk és remélhetőleg mindenből a legdrágábbat, legnagyobbat, hogy megmutassuk mi megtehetjük. Ugyanúgy pénzforrás ez is, az is, felesleges ezen lovagolni.

Bocsánat, hogy ez egy ilyen kiakadós poszt lett, de már nagyon kiakaszt ez a sok vita  és jó leírni én mit gondolok :D És többször felmerül bennem a kérdés, mit szólnának az emberek a Mexikói Día de los Muertos-hoz, ha a Halloween-en ennyire kiakadnak :D

(A hagyományok szerint Mexikóban a halotti kultusz a kultúra és a mexikói élet szerves része. Ezért a Día de los Muertos, a halottak napja és a Día de los Fieles Difuntos, a mindenszentek napja harsány vidámsággal telik. A halál ábrázolása Mexikóban egyrészt barátságos, másrészt félelmetes, mint a Catrina, a vigyorgó, jól öltözött, kalapos csontvázfigura és a kaszát tartó, csuklyás – bár gyakran igen színesbe öltöztetett – Santa Muerte. A mexikói halottak napja vidám népünnepély. Sötétedés után a családtagok, rokonok, barátok fölkeresik a temetőben hozzátartozóik sírját, földíszítik az elhunyt fotóival, szentek képeivel, virágokkal, kedvenc ételeikkel, sok-sok mécsest gyújtanak és emellett gitároznak, énekelnek.)


Források:
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Halloween
- http://angliaimagyarradio.com/a-halloween-torteneteeredete-es-hagyomanyai/
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Mindenszentek
-http://mno.hu/szinesvilag/ahol-vidam-nepunnepely-a-halottak-napja-1192748