Új történet ötlet
Sziasztok, kedves olvasók!
Bár az írás szünetel (teljesen nem szünt meg csak hosszú téli álmot alszik :)) a fantázia nem :)
Egy álom úgy történettel ajándékozott meg, ami felkerül a megirandók listájára :) Már elég sok van, de amikor majd lesz időm/erőm/ inspirációm akkor nem lesz gondom azzal, hogy vajon most mit írjak? :)
Szóval Megint egy saját világú fantasy ötlettel jövök :)
„A világomban központi helyet kap egy tó, aminek az a funkciója, hogy 21 évesen minden különleges gyereket (ők már így születnek, akik öröklődés útján azok kicsi koruktól kezdve tudják, de akadnak olyanok akik semmit sem sejtenek) magához hív és ő eldönti hogy milyen adományt kapnak. Nem akarom őket kasztokba rendezni, de akadnak hasonló képességűek és olyanok, akiknek ugyanaz az elem ad erőt (pl. a föld, a víz). Van egy akadémia, ahol minden különleges gyerek tanul és/vagy dolgozik. Az igazgató és a tanárok igyekeznek magukhoz közel tartani a gyerekeket. Ők felelnek azért, hogy ha valaki túlságosan is furcsán viselkedik, jelentsék vezetőségnek. Ezért igyekszik minden gyerek a lehető legnormálisabban viselkedni, hiszen tudják, aki kilóg a sorból elviszik és sosem kerül vissza. Van egy lány, Rena, akit az iskolában mindenki flúgosnak tart, de igazából mindenkit vonzz, csak nem merik bevallani, bár többször is gyanakodtak rá mindig sikerült elkerülnie azt, hogy elvigyék.
Két fiú dolgozik az irodán, ikrek (még nem súgták meg a nevüket), akik messze elkerülnek mindenkit, akivel nem ismerik egymást gyerekkorunk óta, mert a szüleik igen befolyásosak és nem barátkozhatnak akárkivel. Rena és az egyik fiú szorosabb kapcsolatba kerül. A fiú csúnyán megsérül a lány miatt a lábán, nagy fájdalmak árán képes csak menni, Rena nem képes egy egyszerű köszönömmel elintézni a dolgot mindenben segít neki. Végül a sok együtt töltött nap után a se a fiú, se Rena nem tudja titkolni vonzódásukat, egymásba szeretnek. De amikor a tó minden különlegest magához hív a lányt nem, a fiú pedig miután megkapja az erejét, visszatér a barátaihoz, bár még mindig vonzódik a lányhoz. A családja és a barátai akarata és a saját vágya között ingadozik.
A lány csalódásának dühében a tóba dobja a gyűrűjét, ami mindig rajta van, amióta csak az eszét tudja. Egy viharban azonban (amitől mindenki retteg, mert a tó sosem volt ilyen erős) a lány beugrik a vízbe és elnyeli. De nem öli meg, hanem egy régi trónterembe juttatja, ahol rájön, hogy ő az utolsó olyan, aki minden elemet irányít. Régen az uralkodó család döntött arról ki milyen erőt kap. De ettől csak még bonyolultabbá válik az élete, hiszen a vezetés nem akarja, hogy a trónja üljön az utolsó tiszta vérű, hiszen ezzel elveszítenék a hatalmuk.
Rena ki máshoz fordulhatna, mint az ikrekhez, akik rájöttek, hogy nem azok az igazi barátok, akiket a szüleik választanak, hanem akiket ők. „
A végét még nem árulta el nekem az álom, de talán előbb-utóbb az is megtalál :) Tudom, hogy kicsit klisés, de akkor is teret követel magának :)
Bár az írás szünetel (teljesen nem szünt meg csak hosszú téli álmot alszik :)) a fantázia nem :)
Egy álom úgy történettel ajándékozott meg, ami felkerül a megirandók listájára :) Már elég sok van, de amikor majd lesz időm/erőm/ inspirációm akkor nem lesz gondom azzal, hogy vajon most mit írjak? :)
Szóval Megint egy saját világú fantasy ötlettel jövök :)
„A világomban központi helyet kap egy tó, aminek az a funkciója, hogy 21 évesen minden különleges gyereket (ők már így születnek, akik öröklődés útján azok kicsi koruktól kezdve tudják, de akadnak olyanok akik semmit sem sejtenek) magához hív és ő eldönti hogy milyen adományt kapnak. Nem akarom őket kasztokba rendezni, de akadnak hasonló képességűek és olyanok, akiknek ugyanaz az elem ad erőt (pl. a föld, a víz). Van egy akadémia, ahol minden különleges gyerek tanul és/vagy dolgozik. Az igazgató és a tanárok igyekeznek magukhoz közel tartani a gyerekeket. Ők felelnek azért, hogy ha valaki túlságosan is furcsán viselkedik, jelentsék vezetőségnek. Ezért igyekszik minden gyerek a lehető legnormálisabban viselkedni, hiszen tudják, aki kilóg a sorból elviszik és sosem kerül vissza. Van egy lány, Rena, akit az iskolában mindenki flúgosnak tart, de igazából mindenkit vonzz, csak nem merik bevallani, bár többször is gyanakodtak rá mindig sikerült elkerülnie azt, hogy elvigyék.
Két fiú dolgozik az irodán, ikrek (még nem súgták meg a nevüket), akik messze elkerülnek mindenkit, akivel nem ismerik egymást gyerekkorunk óta, mert a szüleik igen befolyásosak és nem barátkozhatnak akárkivel. Rena és az egyik fiú szorosabb kapcsolatba kerül. A fiú csúnyán megsérül a lány miatt a lábán, nagy fájdalmak árán képes csak menni, Rena nem képes egy egyszerű köszönömmel elintézni a dolgot mindenben segít neki. Végül a sok együtt töltött nap után a se a fiú, se Rena nem tudja titkolni vonzódásukat, egymásba szeretnek. De amikor a tó minden különlegest magához hív a lányt nem, a fiú pedig miután megkapja az erejét, visszatér a barátaihoz, bár még mindig vonzódik a lányhoz. A családja és a barátai akarata és a saját vágya között ingadozik.
A lány csalódásának dühében a tóba dobja a gyűrűjét, ami mindig rajta van, amióta csak az eszét tudja. Egy viharban azonban (amitől mindenki retteg, mert a tó sosem volt ilyen erős) a lány beugrik a vízbe és elnyeli. De nem öli meg, hanem egy régi trónterembe juttatja, ahol rájön, hogy ő az utolsó olyan, aki minden elemet irányít. Régen az uralkodó család döntött arról ki milyen erőt kap. De ettől csak még bonyolultabbá válik az élete, hiszen a vezetés nem akarja, hogy a trónja üljön az utolsó tiszta vérű, hiszen ezzel elveszítenék a hatalmuk.
Rena ki máshoz fordulhatna, mint az ikrekhez, akik rájöttek, hogy nem azok az igazi barátok, akiket a szüleik választanak, hanem akiket ők. „
A végét még nem árulta el nekem az álom, de talán előbb-utóbb az is megtalál :) Tudom, hogy kicsit klisés, de akkor is teret követel magának :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése