Befejeztem :)
Kedves Olvasók!
Ti ugyan nem látjátok a végeredményt, (egyszer reméljük mégis fogjátok) de tegnap este befejeztem a Suttogó Szelek 1. - Lovászlány című kéziratomat :)
Az utolsó pár nap alatt papírra (vagyis wordbe) került, pedig előtte sokat állt parlagon. De most más be akaródzott fejeződni :) Ez nem azt jelenti, hogy végeztem vele, hiszen csak most jön a nagy munka, a javítás :) De a történetet lezártam, most azon gondolkodom mi legyen a következő :)
Lovászlány statisztika:
20 fejezet
259 tördelt A/5-ös oldal
75 613 szó
479 151 karakter nyers verzióban
Ez ugyan még változhat de nagy számbeli különbség talán nem lesz :)
Az utolsó bekezdés, azt hiszem elmondd mindent:
"Összerezzent, amikor Lir meglökte a vállát. Annie rávigyorgott, majd magához vonta az állat fejét. Tudta, hogy az életben semmi sem biztos, emberek fog eltűnni és felbukkanni, barátságok fognak köttetni és felbomlani, szerelmek fognak szövődni és megszakadni. Ismeretlenek és ismerősök fognak nyomot hagyni a szíve homokjában. De egy valamiben biztos volt. A lovak sosem fogják megbántani, sosem fogják elhagyni. A lovak mindig szeretni fogják, és mindig mellette maradnak. Hiszen nekik ez a dolguk. Annie megpaskolta Lir nyakát, majd arcát belefúrta a selymes szőrbe.
Ahol lovak vannak, mindig otthon leszek."
Ti ugyan nem látjátok a végeredményt, (egyszer reméljük mégis fogjátok) de tegnap este befejeztem a Suttogó Szelek 1. - Lovászlány című kéziratomat :)
Az utolsó pár nap alatt papírra (vagyis wordbe) került, pedig előtte sokat állt parlagon. De most más be akaródzott fejeződni :) Ez nem azt jelenti, hogy végeztem vele, hiszen csak most jön a nagy munka, a javítás :) De a történetet lezártam, most azon gondolkodom mi legyen a következő :)
Lovászlány statisztika:
20 fejezet
259 tördelt A/5-ös oldal
75 613 szó
479 151 karakter nyers verzióban
Ez ugyan még változhat de nagy számbeli különbség talán nem lesz :)
Az utolsó bekezdés, azt hiszem elmondd mindent:
"Összerezzent, amikor Lir meglökte a vállát. Annie rávigyorgott, majd magához vonta az állat fejét. Tudta, hogy az életben semmi sem biztos, emberek fog eltűnni és felbukkanni, barátságok fognak köttetni és felbomlani, szerelmek fognak szövődni és megszakadni. Ismeretlenek és ismerősök fognak nyomot hagyni a szíve homokjában. De egy valamiben biztos volt. A lovak sosem fogják megbántani, sosem fogják elhagyni. A lovak mindig szeretni fogják, és mindig mellette maradnak. Hiszen nekik ez a dolguk. Annie megpaskolta Lir nyakát, majd arcát belefúrta a selymes szőrbe.
Ahol lovak vannak, mindig otthon leszek."
(Szia, nem láttam chat-et, ezért gondoltam, ide írom, hogy készül(get) a kritikád, egyelőre még csak egy van fent, de hamarosan jön a többi is. :) http://kkkritika.blogspot.hu/2014/02/sophie-taylor-vilaga.html)
VálaszTörlés(bocsi, közben megtaláltam a chat-et, nem igazán a legjobb netem, gondolom, ezért nem jött be... ne haragudj, hogy így "teleszemetelem" az oldalt :/ )
VálaszTörlés