Friss meg ez az :)
Minden ide tévedőnek kellemes hétvégét :)
Először is bocsánat, hogy régen nem jelentkeztem de elkezdtem dolgozni és még ha a délutánom szabad is, mindig van valami dolog, amit le kell intéznem :)
Igyekezem holnap befejezni a 13. fejezetet és elküldeni a bétának :)
Addig is először jövök egy új történet ötlettel :)
Másrészt az utóbbi időben sokat gondolkodtam, hogy én mit is tartok fontosnak egy íróban, legyen az amatőr, vagy könyvet megjelentető.
Rájöttem, hogy sokakkal az a bajom, hogy elszállnak maguktól. Azt hiszik maguktól, hogy az első történetükkel megmentik a világot... én saját magamon tapasztaltam, hogy ez nem így van. Egy író mindig fejlődik. Minden egyes történettel csiszolódunk, formálódunk, jobbak leszünk.
Ezen kívül nem szeretem, ha valakinek nincs önkritikája és azt hangoztatja, milyen jó... Persze ha kap egy negatív kritikát, akkor már mindjárt irigyek az emberek, pedig csupán segíteni szeretnénk neki, hogy jobb legyen. Egyből mi vagyunk a rosszak, a rosszul írók.
Sosem mondtam, hogy jól tudok írni, de véleményem nekem is lehet. Ahogy mindenkinek.
Nem bírom ha valaki le akarja tolni a torkomon azt, ami nem érdekel. Engem például nem érdekelnek a önéletrajzi írások, mert senki magánélete nem érdekel... Különben sem értem, hogy miért kell az ilyeneket kiteregetni...
Sok kezdő író szeret belerúgni a társába, csak azért mert más stílusban ír, mást akar mutatni. Nem értem miért nem lehet elfogadni, hogy mindenki a képességéhez mérten ír, mindenki mást és máshogy tanít, mutat, jelenít meg...
De ez csupán az én véleményem :D Nem azért írom mert én tökéletes vagyok, én is akadtam már ki kritikán. Igaz van megjelent könyvem, de sosem toltam le más torkán és igyekszem másokkal úgy viselkedni, hogy ne azt higgyék rólam én vagyok a valaki...
Nem akarok senkit kioktatni... Az írni mindenkinek lehet... Az írás sokakanak az élete, csak ne viselkedjünk úgy, hogy elijeszük az olvasókat... Mert az olvasók azok, akik éltetnek minket. Ha ők azt érzik ez az író elszállt magától, erőltet mindent, akkor nem fog olvasni mindegy milyen jó a történetünk...
Senki ne sértődjön meg, nem azért írtam :D Egyszerűen szeretem kiadni magamból, ami bánt, ami gyűlik bennem :)
Először is bocsánat, hogy régen nem jelentkeztem de elkezdtem dolgozni és még ha a délutánom szabad is, mindig van valami dolog, amit le kell intéznem :)
Igyekezem holnap befejezni a 13. fejezetet és elküldeni a bétának :)
Addig is először jövök egy új történet ötlettel :)
Újjászületők
Te mit tennél, ha rég
halottnak hitt bátyádat újra látnád?
Mit tennél ha utána
mennél és a halálod lenne a vége?
Mit tennél ha miután
meghaltál egy ismeretlen helyen ébrednél?
A bátyád pedig az ágyad
mellett ül...
Linda így ébred nem
sokkal a huszonkettedik születésnapja után.
Tudja, hogy megölték.
Tudja, hogy a bátyját is
megölték...
Most mégis itt vannak...
A lánynak szembesülnie
kell vele, hogy vannak körülöttük olyanok, akik még egy esélyt
kapnak az élettől. Akik titkon járnak közöttük, miközben
mindenki halottnak hiszi őket.
Ám nem mindegy, hogy ezt
az új életet mire használod fel...
Az újjászületésnek
mindig van oka...
Másrészt az utóbbi időben sokat gondolkodtam, hogy én mit is tartok fontosnak egy íróban, legyen az amatőr, vagy könyvet megjelentető.
Rájöttem, hogy sokakkal az a bajom, hogy elszállnak maguktól. Azt hiszik maguktól, hogy az első történetükkel megmentik a világot... én saját magamon tapasztaltam, hogy ez nem így van. Egy író mindig fejlődik. Minden egyes történettel csiszolódunk, formálódunk, jobbak leszünk.
Ezen kívül nem szeretem, ha valakinek nincs önkritikája és azt hangoztatja, milyen jó... Persze ha kap egy negatív kritikát, akkor már mindjárt irigyek az emberek, pedig csupán segíteni szeretnénk neki, hogy jobb legyen. Egyből mi vagyunk a rosszak, a rosszul írók.
Sosem mondtam, hogy jól tudok írni, de véleményem nekem is lehet. Ahogy mindenkinek.
Nem bírom ha valaki le akarja tolni a torkomon azt, ami nem érdekel. Engem például nem érdekelnek a önéletrajzi írások, mert senki magánélete nem érdekel... Különben sem értem, hogy miért kell az ilyeneket kiteregetni...
Sok kezdő író szeret belerúgni a társába, csak azért mert más stílusban ír, mást akar mutatni. Nem értem miért nem lehet elfogadni, hogy mindenki a képességéhez mérten ír, mindenki mást és máshogy tanít, mutat, jelenít meg...
De ez csupán az én véleményem :D Nem azért írom mert én tökéletes vagyok, én is akadtam már ki kritikán. Igaz van megjelent könyvem, de sosem toltam le más torkán és igyekszem másokkal úgy viselkedni, hogy ne azt higgyék rólam én vagyok a valaki...
Nem akarok senkit kioktatni... Az írni mindenkinek lehet... Az írás sokakanak az élete, csak ne viselkedjünk úgy, hogy elijeszük az olvasókat... Mert az olvasók azok, akik éltetnek minket. Ha ők azt érzik ez az író elszállt magától, erőltet mindent, akkor nem fog olvasni mindegy milyen jó a történetünk...
Senki ne sértődjön meg, nem azért írtam :D Egyszerűen szeretem kiadni magamból, ami bánt, ami gyűlik bennem :)
Én szeretem a kritikát, bármilyen legyen. Sokkal jobb, mint az érdektelenség, sőt, még a szimpla olvasásnál is sokkal jobb. Mert valaki energiát fektetett abba, hogy összeszedje a gondolatait és elmondja, miért nem ragadta meg, amibe én időt és energiát fektetek. Ez sokkal nagyobb segítség, mint bármi más.
VálaszTörlésIgen, a kritika, sőt bármilyen visszajelzés nagyon jó. Csak vannak olyanok, sajnos tapasztaltam, aki tényleg nem segítségnek gondolják hanem támadásnak. Legyen az bármilyen szépen megfogalmazva. Én ahogy mindenki más azt tudja leírni mik azok az érzések, amik a felszínre jönnek ha olvasnak. Minden gondolat, amit kapunk abban segít hogy jobbak legyünk. Nem azt mondom, hogy minden tanácsot fogadjunk meg, vagy minden tanács tetszen nekünk, de ne támadjuk le a kritika írót. Vagy hülyézzük le mert volt már rá példa...
Törlés