Írás

Nem rég láttam, hogy valaki arról posztolt neki mit jelent az írás.

 

Nos én is elgondolkodtam ezen.

Nehezen tudom megmondani mit is jelent. Ha egy szót kellene mondanom azt felelném MINDENT.

 

Nekem az írás:

egy menedék...

egy társ...

egy támasz...

egy kèz, ami vezet...

egy álom...

önkifejezés...

vágy...

szerelem...

gondolatok...

érzések...

nyugalom...

egy másik, jobb világ...

bizonyítani akarás (igenis diszlexiásan is meg lehet csinálni)...

másoknak boldogságot és kikapcsolást okozni...

az élet...
Én magam...

Nekem ez az írás... ez és sok minden más.

 

Régen mindenkinek meg akartam felelni, azt akartam, hogy híres legyek és ismerjenek. Mostanra ez valahogy elhalványult. Igen, még mindig azt szeretném ha elismernének, de tudom ehhez el is kell érni egy bizonyos szintet és most ez a cél.

Elérni azt a szintet, hogy kiadjanak és olvashassanak.

Nem a pénz számít hanem az, hogy amit én átérzek amikor más könyvét olvasom, én is megadhassam másoknak.

Azt akarom, hogy ha elolvassák, akkor úgy tegyék le a könyvem, hogy: "Hmm ez jó volt!"

 

Néha nem megy... néha annyira fáradt vagyok, hogy hiába tudom mit akarok megírni, nem jön. Nem tudom úgy megfogalmazni, hogy elégedett legyek. De majd sikerül.

 

Nem azt tartom fontosnak, hogy minden precíz és pontos legyen, hanem hogy az olvasó élvezze, szeresse, beszippantsa, éljen együtt a szereplőkkel.

 

Most pedig úgy érzem, akármilyen butaságnak is hangzik, hogy még ha idén nem is de a Lovászlánnyal elérhetek valamit. Ugyanezt érzem a Légy a lelkem! és a Szeress engem!-mel kapcsolatban is. Ezek valamiért mások mint az eddigiek...

 

Talán azért mert fejlődtem és minden egyes művemmel fejlődni is fogok, de nem tudom. A szívemben valami azt súgja, hogy ezek talán meghozzák azt az áttörést, amire várok.