Út a pokolba - Lélekfoszlányok: Prológus

Sziasztok :) 

Úgy döntöttem felteszem a blogra, a legújabb, jelenleg is íródó regénykémet :) 

Igyekeztem minden hibámat kijavítani, ha mégis maradt benne, elnézést kérek :) 

Prológus

- Ez egy fantasztikus terv, uram! Igazán… különleges. Ezzel még senki sem próbálkozott!

- Ma nem vagyok vevő a talpnyalásodra! – csattant fel, miközben karmait végighúzta a trón karfáján. A fém fájdalmasan felsikoltott, mire az előtte térdelő férfi összerezzent.

- Bocsásson meg, uram.

- A terv, természetesen tökéletes, hiszen én találtam ki. A kivitelezés viszont a tiéd… Ha bármit is elrontasz… ha bármi nem úgy sikerül, ahogy nekem tetszik – morogta – ,akkor egyenesen a Zúzóba küldetlek. Aztán mehetsz a Katlanba. 

- Biztosíthatom, hogy minden úgy lesz, ahogy mondta – felelte dadogva a férfi. A Katlan puszta gondolatára is reszketni kezdett. Éppen elég időt töltött, amikor ide került. Nem akart visszakerülni. A hőség kezdett elviselhetetlen lenni a kör alakú teremben. Remegő kézzel törölte le az izzadságot a homlokáról, bár teljesen felesleges volt. Elmondhatatlanul szeretett volna, már szabadulni innen. 

- Ajánlom is. És mind a kettő kell nekem.

- Mind a kettő, uram?

- Hát, nem figyelsz? - Olyan gyorsan ragadta meg a férfi nyakát, hogy annak még pislogni sem maradt ideje. – Mind a kettőt akarom. A fiút és a lány is. Élve hozd elém őket. Megértetted?

- I… igen, uram. Természetesen, uram. Megértettem, uram – hörögte a férfi.

- Akkor takarodj innen! – Amikor elengedte a nyakát, a férfi olyan gyorsan sietett ki a teremből, amilyen gyorsan csak tudott. – Úgyis az enyém leszel, Alexandrina. Mindegy hova menekülsz. Mindegy mennyire rejtőzködsz. Megtalállak. – A lába előtt csordogáló vér, ami az egész termet behálózta, mint egy pókháló, mintha csak a gondolataira reagálna megremegett. Majd egy lány arcát kezdte felvenni. A vörös fehér lett, majd megformálta az arcát, amit hosszú fekete hajtincsek fontak körbe. Zöld szeme pont olyan dühösen csillogott, mint mikor legutoljára látta.

- Az enyém leszel! Ahogy anyád ígérte!